Apuci pici kislánya

Nem az a fajta egyedülálló férfi vagyok, aki szingliségéért az ilyen-olyan jelzőkkel illetett női nemet okolja, úgyhogy ha sexista olvasmányra vágysz, rossz helyen jársz, én szeretem és tisztelem a nőket. (NŐKET!)

 

Korunkban átalakultak a nemi szerepek az élet legtöbb területén, ennek minden jó és rossz oldalával együtt. Egyszer olvastam valahol egy graffitit: "Régen a fiúk úgy főztek, mint az apjuk, ma úgy isznak, mint az anyjuk." És úgy dolgoznak, építenek karriert, mint az anyjuk, úgy intéznek hivatalos ügyeket, úgy szavaznak, úgy válogatják és váltogatják szexuális partnereiket, úgy érzik joguknak a szexuális kielégülést - az élet legtöbb területén egyenjogúság van. 

 

Cserébe (?) a nők elpuhultak. Ha a szó olvastán rögtön az női impotencia jut eszedbe, közel járhatsz  az igazsághoz, hiszen a férfi kielégülési joga a nőben teljesítménykényszert okoz, a fokozott stressz pedig "szárazságot". De nem csak erre gondoltam. A férfi kezdeményezővé, önállóbbá, anyagilag, mentálisan függetlenné vált, megáll a lábán védelmező női karok nélkül is. Logikus következményként a védelmező női karok eltűnőben vannak. Nincsenek többé kezdeményező, határozott, magabiztos nők!

Tegnap vártam szülővárosomban a Pécsre induló buszt. Előbb kiértem a végállomásra (önálló férfi bátran tömegközlekedik), így egy padra telepedtem. Egy huszonéves, szemrevaló, érett, fiatal lány odaállt a kocsiálláshoz, noha az indulásig fél óra kellett még, így hát odaálltam mellé én is. Alig telt el negyed óra, kb. harmincan álltak mellettünk, mögöttünk. Jött a lány egyik barátnője, beszélgettek arról, miért nem autóval: "Sötétedés után többet sosem autózom arrafelé. Múltkor Pécsvárad után lerobbantam a pasibbam a semmi közepén, telefonálgattam össze-vissza, majd' beszartam, amikor ott ment el mellettünk két fekete Merci, de azért tartottam magam, nehogy a barátom lássa, mennyire félek." A mondat után nem sokkal jött anyuka és apuka, akik a szomszéd kocsiállásnál várták, hogy a szegedi busz elinduljon a lánnyal. Odaléptek hozzá, mindkettőjük lenyomott két-két puszit a huszonéves, érett, jó kiállású nőnek, "vigyázz magadra, lányom, jó legyél" tanácsok kíséretében. Jött a busz, még ki sem nyílott teljesen az ajtó, a lány már fent is volt az alsó lépcsőn, eszébe se jutott, hogy gálánsan előre engedjen, pedig akkor még 42 üres ülés volt.

Kedves Lányos Apák! Hozzátok szólok most, akik "jó alapanyagból" (XX kromoszómával, nőies adottságokkal rendelkezőből) puhány nokedliket neveltek! Nem hagyjátok őket  önállósodni, nem adtok elég teret a kibontakozásuknak, nem szorgalmazzátok, hogy férfitársaiktól vegyék el a nehéz csomagokat, ha ők üres kézzel bandukolnak, nem tanítjátok meg nekik, hogy nyissák ki egy férfi előtt az ajtót, de kocsmába ők menjenek elől, nem tanítjátok a férfiak tiszteletére, az udvarlásra, a lovagiasságra. Elkényeztetitek őket, etetitek-itatjátok, megcsináljátok helyettük a kötelezettségeiket, apáskodtok felettük túl a serdülőkoron is. Az eredmény egy puhány nokedli, aki fél egy főút mentén sötétben, aki cuppanós puszi kíséretében ígéri meg tömegek előtt, hogy jó kislány lesz, és szélsebesen nyomakszik fel egy buszra észre sem véve, hogy egy férfi áll mellette.  

 

Kösz megint, hangya. 

Azt, hogy a férfiakkal sem jobb a helyzet, innen lehet tudni.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pinamkivan.blog.hu/api/trackback/id/tr511440818

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szocialismunkas 2009.11.09. 09:10:19

Kedves Bloggerina! Gratulálok az önálló szövegalkotáshoz, igazán kreatív valaki másnak a bejegyzését szó szerint átvenni, és a nemeket az ellenkezőjére változtatni!
süti beállítások módosítása