Van néhány írásotok, ami kifordítva valahogy nem válik sem ironikussá, sem viccessé, illetve inkább azt mondom, nem egészen úgy, ahogy azt a blog megcélozza. Szóval nem mutatja ki az eredeti szöveg abszurditását azáltal, hogy belénk vág a felismerés: jé, milyen fura, hogy a nőket így látjuk, a férfiakat meg nem. Ebben a konkrét esetben éppen azért nem, mert ha megnézitek férfi politikusainkat (ijesztő példa: http://www.mkogy.hu/kepviselo/elet/t387.htm), láthatjátok, hogy de kurvára rájuk férne egy rendes ruhabolt... Egyébként érdekes, amit csináltok, szoktam olvasgatni. Viszont egyet kérdeznék: az miért van, hogy a gender-tudatos / feminista / stb. szószólók nem _általában_ a női alkotók / politikusok / stb. érdemeit hangoztatják, hanem csak azokét, akik beleférnek egy jól meghatározott ideológiai keretbe? Lefordítva a kérdést: hogy van az, hogy alig kerül elő mondjuk Ayn Rand, C. Rice vagy mondjuk J. Kirkpatrick?

Igen, ezek az írások mindenfélék tudnak lenni, mindenesetre elgondolkodtató, hogy ha a politikusférfiak ennyire rosszul öltöznek, miért nem róluk készül ilyen műsor. Én azt tapasztalom, hogy a feministák a legtöbbször nem egy személy neme, hanem ideológiája alapján ítélik meg a személyt. Vannak például kifejezetten szexista nők, ők hiába jelentősek, egy feminista valószínűleg nem fogja dicsőíteni őket, hiszen nézeteik hangoztatásával pont ellentétes hatást gyakorolnak a társadalomra, mint a feminizmus. Az érem másik oldala, hogy vannak nagyon jelentős, elismert feminista férfi gondolkodók, én például szeretem hangoztatni Pierre Bourdieu érdemeit, hiába nem nő. Egyébként a feministák nagy része szociálisan érzékeny, és inkább baloldali a tapasztalataim szerint, de azért vannak másmilyenek is (még katolikus feministák is léteznek), ők biztosan értékelik a konzervatív női politikusok tevékenységét. Én például nem, mert számomra a nemek közti egyenlőség iránti igény együtt jár a társadalmi és globális igazságosság és egyenlőség iránti igénnyel. Az egész helyzet paradox egyébként, mert egy szexista női politikus kétféle hatást vált ki: egyrészt gyengíti a patriarchátust azzal, hogy nő létére láthatóan hatalmat gyakorol, és ezzel szerepmodellé válik, másrészt erősíti azzal, amit mond. Nekem például az egyik szemem sírt, a másik nevetett, amikor Dávid Ibolya a legutóbbi választásokkor olyan meglepő sikereket ért el. De azt hiszem, ez egy olyan kérdés, amire sokfékle válasz létezik. A tusarok.org fórumát tudnám ajánlani, ott sokféle feminista van, érdekes válaszokat kaphatsz.

Nagyon tetszik ez a honlap, és rendszeresen olvasom. Üdv! sandrahorvath.blog.hu