Megcsalja a férjét, aki erotikus masszázsra jár? Fikázható-e bárki csupán azért, mert fiúkat látogat, vagy a szolgáltatásába belecsempész egy kis érzékiséget?
Volt már ebben a blogban vita és felesleges indulat is.
A következő vélemény egy valódi masszőr úrtól származik:

Nem lenne annyi válás, sikertelen élettársi kapcsolat, ha egyértelművé, világossá tennénk a nemek eltérő biológiai működését és az ebből származó konfliktusokat.
A nők valóban komolyan gondolják a házastársi hűséget, hogy egy életre elkötelezik magukat kizárólag férjüknek. Ám hamarosan szembe kerülnek saját ösztönéletükkel, szexuális „sokirányultságukkal”. Az esetek többségében az ösztönélet erősebbnek, meghatározóbbnak bizonyul a tudatos cselekvésnél. Nem tehetnek róla, hogy ilyen skizoid módon működnek, s egy életen át harcban állnak saját magukkal. Legtöbbjük komoly lelkiismeret furdalással, bűntudattal követ el házasságtörést, vagy fordul egy harmadik felé.
Kevesen tudják, hogy a félrelépések előzményét tudattalanul is mi férfiak idézzük elő. Mindezért „lemaradt” libidónkat kell okolnunk, ugyanis idővel szexuális késztetésünk rendszertelenebbé, passzívabbá válik. Gondoljunk csak arra, egy hónap alatt hány esetben utasítjuk vissza párunk közeledését. Tehát: először történik a kapcsolat hanyatlása, a harmónia megrendülése, majd elhidegülés, s csak azután tűnik fel egy harmadik.
[...]
A nők magabiztosságát, szakmai sikerét, karrierjét nagymértékben befolyásolja nemi életük harmóniája, teljesítményükkel való elégedettségük. Ennek elfojtása negatívan befolyásolja munkájukat, mindennapjaikat. Csökken az alkotóképességük, fizikai teljesítményük, határozatlanabbakká válnak, sőt a depresszió jelei is tapasztalhatók rajtuk.
Szükségük van a mi támogató hátterünkre, hiszen önerőből nem tudják megoldani ezt a belső feszültséget, ambivalenciát. Nagy segítség lenne számukra, ha megértéssel fordulnánk feléjük, s a meglévő bűntudatukat fel tudnánk oldani .
Meg lehet-e osztani ezeket a belső terheket? Képesek vagyunk azonosulni a nő pszichés mechanizmusaival? Tudunk-e közösen együttműködni a továbbiakban, hogy a partnerkapcsolati egység ismét helyreálljon?
Véleményem szerint csak annak a férfinak szabad megnősülni, aki lelkileg érett arra, hogy a női poligámia összetett problémájával azonosulni tudjon, illetve együtt tudjon élni vele.
[...]
Mindezek ismeretében - és ellenére - szeressük ezeket a „kis- és nagycicákat”, akik soha nem látnak ki ebből az emocionális zűrzavarból, és nem értik, amit mi már tudunk, hogy érzelmeik kaotikus rendszerében mi vagyunk az állandó!Elsősorban a mi magatartásunktól függ, hogy életképes marad-e a kapcsolatunk.

Az utánozhatatlan masszázsblogról.