A magyar férfiak végzik a legtöbb házimunkát európai társaikhoz viszonyítva. Ráadásul ezt magától értetődőnek tartják, a magyar családokban van a legkevesebb konfliktus a házimunka elosztása miatt - ez derül ki a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársainak kutatásából. A kutatók Magyarországot, Oroszországot, Franciaországot, illetve Németország keleti és nyugati felét elemezve vizsgálták a házimunkára fordított időt, és az ezzel kapcsolatos előítéleteket. Kiderült: a magyar férfiak az otthoni feladatokból 3,3-szor nagyobb részt vállalnak, mint a társuk. Őket az orosz, a Németország nyugati felében élő férfiak, majd a franciák követik. A Németország keleti felében élők viszont "mindöszsze" 2,3-szor végeznek több házimunkát partnereiknél.
- Egyáltalán nem lepett meg az eredmény - mondja Karafiáth Ottó író, aki ezt látja a környezetében, és maga is így él, nem sok házimunkát enged át a partnerének. - Ha az ember megkap a társától más, fontos dolgokat, nem okvetlenül várja el, hogy a házimunkában is részt vegyen - állítja.
A kutatók megvizsgálták, hogy a leggyakrabban előforduló három feladatot, a főzést, a mosogatást és a takarítást miként osztják meg a felek. Kiderült, hogy e feladatokban a nők részvétele elhanyagolható.
[...]
Az iskolai végzettséget tekintve, míg a legalacsonyabb végzettségű magyar férfiak 3,7-szer több házimunkát végeznek, mint partnereik, addig a diplomás férfiaknál ez az arány csak 2,5-szörös.
[...]
A magyar válaszadók azonban leginkább az értékrendet firtató kérdéseknél tértek el másoktól. Azzal az állítással, hogy "nem tesz jót egy kapcsolatnak, ha a férfi többet keres, mint a nő", a magyar férfiak 23 százaléka, a nők 19 százaléka egyetértett. Azzal, hogy "a férfiaknak nem kell a társuk beleegyezését kérni ahhoz, hogy mire költsék a pénzüket", a magyar nők 37 százaléka nem értett egyet, ahogy a magyar férfiak 28 százaléka sem. A németeknél ez az arány mindössze 5,2, illetve 3,7 százalék, de egyik országban sem haladja meg a 16 százalékot. Az "egy férfinak szüksége van a gyerekre a teljes élethez" állítással messze nálunk értettek a legtöbben egyet: a férfiak 75, a nők 66 százaléka. Oroszországban ez az arány csak 27 és 24 százalék, Németország keleti felében 12 és 8 százalék, míg Franciaországban 42 és 40 százalék. Karafiáth a harmincas évei elején jár, és sokszor megkapja: megbánja, ha nem nemz gyereket. - Sok magyar íróférfinak nem született gyereke, például Szabó Miklósnak sem, de ettől még nem hiszem, hogy csonka életet éltek volna - mondja.
A kutatók, Pongrácz Tamarafi és Murinkó László hangsúlyozzák: az eredmények egyrészt jelenthetik azt, hogy a magyar társadalom 50-60 évvel lemaradt a fejlődésben, de mondhatjuk azt is, hogy a magyar családok fontos, kiveszőben lévő értékeket őriztek meg. Kiemelték: a hagyományosabb értékrendben gondolkodó férfiakat kevésbé viselik meg a munkahelyi problémák, a kudarcok, és a nyugdíjas éveket is könnyebben élik meg.
